Slide item 1

Birtokvédelmi ügy

2015. március 1-ével hatályba lépett a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet, amely a korábbi 228/2009. (X.16.) Korm. rendeletet váltotta fel. Az alábbiakban az új szabályozás fontosabb pontjait ismertetjük. Eljárás kizárólag kifejezetten erre irányuló, írásbeli kérelemre indul. Az eljárás során az ügyintéző tárgyalást tart, melyen a felek között egyezséget kísérel meg létrehozni. Ennek elmaradása esetén a tényállás tisztázását követően a jegyző határozattal dönt. 

 

Birtokvédelemért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 5:8. § (1) bekezdése alapján a jegyzőhöz továbbra is a birtoksértés megtörténtétől, illetve a birtoksértő állapot fennállásától számított 1 éven belül lehet fordulni. Amennyiben a birtoksértés több, mint egy éve történt, illetve a birtoksértő állapot több, mint egy éve fennáll, a birtokos kizárólag a bíróságtól kérhet birtokvédelmet. Azonban 1 éven belül fennálló birtoksértés esetén sem kötelező az eljárást a jegyzőnél megindítani, a birtokos ebben az esetben is bírósághoz fordulhat.

 

Felhívjuk figyelmét az alábbi jogszabályi változásokra!

 

Az eljárás a korábbihoz képest lényegesen egyszerűsödött: rövidebb az eljárási határidő, a helyszíni szemle, valamint a felek meghallgatásának szabályai alapvetően megváltoztak, a bizonyítás szinte teljes egészében a felekre hárul, az eljárás felfüggesztésére nincs lehetőség, valamint a döntéshozatal az eljárásban kizárólag határozati formában lehetséges. Az eljárás során a jegyző pusztán a birtokállapot és a birtoksértő magatartás tényszerűségét vizsgálhatja, az eljárás során szakértő kirendelésére nincs lehetőség – a felek azonban saját költségükön szakértő véleményét beszerezhetik, amelyet bizonyítékként a jegyző előtt bemutathatnak. Ezen változások indoka, hogy a jegyző előtti birtokvédelem célja az eljárás gyors és hatékony lefolytatása.

 

A birtokvédelmi eljárás megindítása:

 

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósult. A kérelem előterjeszthető formanyomtatványon is, amely itt érhető el.

Kérelem Word formátumban

 

Az eljárás illetékköteles, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján a birtokvédelmet kérőnek illetékbélyegben 3000 forint összegű illetéket kell lerónia a kérelmen.

 

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

• a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), valamint aláírását (jogi személy esetén a képviseletre jogosult aláírását),

• annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét (jogi személy esetén székhelyét), akivel szemben a birtokvédelmet kérik,

• a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás pontos ismertetését, – ideértve a birtoksértő cselekmény pontos leírását –,

• a birtokvitával érintett dolog pontos megjelölését (ingatlan esetén annak pontos címét),

• a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

• a birtoksértés időpontjára történő utalást,

• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet (a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot).

 

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérőnek:

• be kell nyújtania a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat,

• továbbá amennyiben nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, csatolnia kell a kérelemhez meghatalmazást.

Fontos, hogy az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit (bizonyítékok, meghatalmazás) eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.

 

A kérelmet a jegyző az eljárás megindulásától számított 3 napon belül megküldi az ellenérdekű félnek, amelyre az ellenérdekű fél írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet.

 

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.

 

Az eljárás határideje:

 

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15 napon belül folytatja le. Az eljárási határidő az illetékbélyeggel ellátott kérelem jegyzőhöz történő beérkezését, illetve – amennyiben az illetéket a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem rótták le – az illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik.

 

 

Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban:

 

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző azt valónak fogadja el.

 

Az eljárási határidő rövidsége miatt az eljárás érdemi befejezése érdekében lényegesen nagyobb felelősség hárul a felekre a bizonyítás során: a bizonyítékok bemutatása a felek kötelezettsége, az elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Amennyiben a felek által nem kerül csatolásra valamennyi, az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges bizonyíték, a jegyző további bizonyítékok beszerzésére hiánypótlást nem rendelhet el, tehát a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell döntést hoznia.

 

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig terjeszthet elő bizonyítékokat, illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot. Ezt követően a jegyző a bizonyítási eljárást befejezi, s a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza határozatát. A felek azonban az eljárás során bármikor tehetnek nyilatkozatot a jegyző előtt, amely nyilatkozat szintén bizonyítékul szolgálhat az eljárást lezáró határozat meghozatalánál.

 

A jegyző a tényállás tisztázása érdekében:

• helyszíni szemlét tarthat,

• valamint a feleket egyidejűleg meghallgathatja,

• tanúmeghallgatást tarthat.

 

Helyszíni szemle: A jegyző az eljárás során nem köteles helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle a felek értesítésével, előzetes egyeztetéssel, valamint ezek nélkül is megtartható. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a szemlét tűrni köteles, így annak biztosítására a jegyző a rendőrséget is igénybe veheti.

 

Meghallgatás: Tekintettel arra, hogy a felek az eljárás során bármikor nyilatkozatot tehetnek, lehetőség van a felek egyidejű meghallgatására is. A meghallgatáson a felek önkéntes alapon jelenhetnek meg olyan módon, hogy ezen szándékukról a jegyzőt előzetesen értesítik és vele időpontot egyeztetnek. A jegyző tehát meghallgatásra szóló idézés kibocsátására az új szabályok szerint nem jogosult, annak megtartására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a felek azt közösen kérik.

 

Tanú: A felek írásos tanúvallomást csatolhatnak bizonyítékként az eljárási határidő leteltét megelőző 5. napig, továbbá kérhetik tanú meghallgatását az ügyben. A jegyzőnek is lehetősége van – amennyiben azt szükségesnek tartja - tanúmeghallgatást tartani előzetes egyeztetés alapján – tehát idézést a jegyző ebben az esetben sem bocsáthat ki.

 

 

Képviselet a birtokvédelmi eljárásban:

 

Mind a kérelmező fél, mind az ellenérdekű fél helyett:

• törvényes képviselője,

• vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy,

továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

 

Az eljárást lezáró határozat:

 

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző kizárólag határozat formájában hozhat döntést, amely kétféle lehet: a birtokvédelmi kérelemnek – részben vagy egészben - helyt ad (ebben az esetben elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja) vagy a kérelmet elutasítja.

 

A jegyző a kérelmet határozatával a következő esetekben utasítja el:

 

• a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak – ezen indokkal a kérelem kizárólag a bizonyítási eljárás befejezését követően, tehát az eljárási határidő 10. napját követően utasítható el;

• megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát;

• valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált;

• a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott;

• a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,

• a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő;

• ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Az eljárás során – szemben a korábbi szabályokkal – nincs lehetőség egyezséget jóváhagyó határozat meghozatalára. A felek együttes meghallgatásuk során egyezséget köthetnek ugyan, amelyről a jegyző jegyzőkönyvet vesz fel, ezt azonban a jegyző a határozat meghozatala során bizonyítékként értékelheti, tehát az egyezség nem vezet automatikusan az eljárás azonnali lezárásához.

  

Jogorvoslat:

 

A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján a jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben az Egri Járásbíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróságnak címzett keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani.

 

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) értelmében 2016. július 1. napján és azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben, valamint a 2016. július 1. napján vagy azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben a jogi képviselővel eljáró fél, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint a közigazgatási szerv köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a bírósággal.

 

Ennek értelmében a hivatkozott jogalanyok a keresetlevelet elektronikus úton kötelesek benyújtani az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, illetve a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél a közzétett ÁNYK űrlapon.

 

 

Birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben az alábbi „P26" kóddal ellátott űrlap alkalmazandó: VPHIV-P26

 

 

Végrehajtás:

 

A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 127. § (1) bekezdése alapján a jegyző a fél kérelmére vizsgálhatja a határozatban elrendelt kötelezettség teljesítését. Amennyiben a kötelezettségek teljesítése a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, a jegyző az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő 8 napon belül hatósági ellenőrzést tart.

 

Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a határozatban foglaltakat a kötelezett határidőre nem vagy csak részben teljesítette, megindítja a végrehajtást.

 

A végrehajtási eljárásban a jegyző által hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

 

Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatalának birtokvédelmi ügyintézői:

• Kiszály Mária (tel.: 36 559 300 email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Vonatkozó jogszabályok:

• a  jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet 

• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

 

• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

 

Nyomtatvány letöltése

 

Névnap


Dokumentumok

Keresés

Közadatkereső

ÁNYK

Hirdetések

Feltöltés alatt.