Slide item 1

9. sz. önkormányzati rendelet az állatok tartásáról

Tarnaszentmária Községi Önkormányzat képviselő-testületének

9/2014 (XI.26) rendelete

az állatok tartásáról

 

Tarnaszentmária Községi Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII törvény 49§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.
Általános rendelkezések

E rendelet célja elősegíteni az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését. A szabályozás biztosítja, hogy az állattartás mások életminőségét, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse.A rendelet szabályozásának célja továbbá az állatok védelme és számukra megfelelő életfeltételek teremtése.

E rendelet hatálya kiterjed Tarnaszentmária település közigazgatási területén tartott kishaszonállatokra, egyéb kishaszonállatokra, nagyhaszonállatokra és a kedvtelésből tartott állatokra.

Értelmező rendelkezések:

a)      állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állattartása állati eredetű termék előállítására, munkavégzésre, sportcélok elérésére irányul, vagy egyszerűen csak kedvtelésből tartják.

b)      állattartó: az állat tulajdonosa, illetve, aki az állatot, állatállományt gondozza, felügyeli

c)      nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér

d)     kishaszonállat: sertés, juh, kecske

e)      egyéb kis haszonállat: baromfi félék, galamb, házinyúl

f)       kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszhalak

g)      egyéb állat: Magyarországon nem honos állat.

 

II. fejezet
Az állattartás általános szabályai

4. §

(1) A település közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. §

(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(3) Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, kóborolni hagyni.

6. §

(1) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.

(2) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szőkésének megakadályozásáról.

III. fejezet
Az állatok tartása és elhelyezése

 

7. §

 

Az állattartás szabályozása szempontjából a település övezetekre nem tagozódik, egyaránt vonatkozik belterületre és külterületre.

8. §

 

(1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, megfelelő

lejtésű padozattal kell ellátni.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni. Amit sövénnyel kell beültetni.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetőséget.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.


9. §,

 

(1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.


10.§

 

(1)               A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

 

(2) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.

(3) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

 

11.§.

 

Kisállatot és haszonállatot tilos:

 

a.)    a közterületre kiengedni, gazdasági udvaron kívül tartani

b.)    járdán, a járda és az úttest között lévő területsávon vezetni, felügyelet

nélkül legeltetni, élelmiszer – és vendéglátó – ipari üzletbe,

szórakozóhelyre, intézménybe, játszótérre bevinni vagy beengedni.

IV. fejezet
Az ebtartás szabályai

12. §

Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az ne zavarja mások nyugalmát testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. A szomszédok nyugalmát ne zavarja, s anyagi kárt ne okozzon se, személynek se közösségnek.

E rendelkezés megsértése esetén a tartás feltételhez köthető illetve megtiltható.

 

 

 

 

13. §

 

(1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.

(2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága kistestű eb esetén 10 m2, közepes testű eb esetén 15 m2, nagytestű eb esetén 20m3.

A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.

(3) Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében kistestű eb esetén minimum 4 m, közepes testű eb esetén minimum 6 méter, nagytestű eb esetén minimum 8 méter hosszú eszközzel kell az állatot kikötni.

(4) Bekerített ingatlanon, eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

(5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(6) A szabadon tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni.


18. §

 

Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető kutya valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helységbe,

b) üzletbe, vásárcsarnok vagy piac területére, vágóhídra, élelmiszer-feldolgozó üzembe,

c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény és fürdő valamint strand területére,

d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

e) a temető területére,

f) a játszótér területére.

V. fejezet

Eljárási szabályok

19§

(1) A Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193§ -a szerint szabálysértést követ el és kutyával való veszélyeztetés tényállását valósítja meg:

Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja,

d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz,

szabálysértést követ el.

Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

A fentiekben meghatározott szabálysértés miatt a jegyző, a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

 

(2)   Szabálysértést követ továbbá, aki:

a.)    nem gondoskodik állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról,

b.)     gondozásáról.

c.)    Aki nem gondoskodik megfelelő állattartó létesítményről, illetve azok

d.)   Tisztításáról, fertőtlenítéséről, rovar és rágcsálóírtásról.

e.)    Aki a tulajdonában lévő állatot közterületre kiengedi, felügyelet nélkül legelteti

f.)     Aki nem gondoskodik a trágyalé és trágyalégyűjtő kiürítéséről illetve a trágyalé kifolyásának megakadályozásáról,

g.)    Aki az elhullott állat tetemének a kijelölt helyre történő elszállításáról és a terület ártalmatlanításáról nem gondoskodik.

(3)   Szabálysértés elkövetése esetén állattartási bírság szabható ki melynek egyszeri összege 50.000 Forintig terjedhet.

 

VI. Záró rendelkezések

 

20§

 

(1) E rendelet kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet helyben szokásos módon való kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

Tarnaszentmária, 2014. november 25.

 

 

Czipó László                                                             Vasasné dr. Zelei Mónika
polgármester                                                                                     jegyző

 

Kihirdetési záradék:

 

Kihirdetve: 2014. november 25.                                           Vasasné dr. Zelei Mónika

jegyző

 

 

  1. 1. számú melléklet a  /2014 (XI…) ör. rendelethez

Az állattartás céljára szóló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok

 

a védőtávolság méterben meghatározva

 

lakóépülettől
pihenő épülettől

fúrott kúttól

ásott kúttól

nagyhaszonállat és kishaszonállat
– 25 állatig
– 25 állat felett


10 m
20 m


10 m
10 m


15 m
50 m


egyéb kishaszonállat
– 200 állatig
– 200 állat felett


10 m
15 m


5 m
10 m


10 m
15 m

 

II. Kiszolgáló építmények (fészer, szin, góré, magtár, siló stb.) távolsága:

 

a) lakóépülettől 6 m;

b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől : 6 m;

c) ásott kúttól 10 m;

d) fúrt kúttó 10 m.

 

III. Trágyalé és trágyatároló távolsága:

 

a) lakóépülettől 15 m;

b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára is szolgáló épülettől 15 m;

c) ásott kúttól 15 m;

d) fúrt kúttól 10 m;

e) telekhatártól: 3

 

Zárt technológiával történő korszerű állattartásnál  - a szakhatóságok egyetértése esetén – az előírt védőtávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetők.

 

Amennyiben 50 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény egyéb közintézmény, élelmiszer-előállító vagy értékesítő egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni.

Amennyiben az előbb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes Népegészségügyi Intézet és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védőtávolságot meghatározni.

Névnap


Dokumentumok

Keresés

Közadatkereső

ÁNYK

Hirdetések

Feltöltés alatt.