Slide item 1

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tarnaszentmária Község Önkormányzata

1/2014.(I.29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

Tarnaszentmária Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

I. rész

I/I. fejezet

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

1. §

 

(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tarnaszentmária Községi Önkormányzat

(2)    Az önkormányzat székhelye: 3331 Tarnaszentmária, Egri u. 2.

(3) A képviselőtestület egységes közös hivatalt hoz létre Verpelét Város Önkormányzatával, Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(4) Hivatal neve: Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal

Székhely: 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u. 73.

(5) A közös hivatal  székhelyén ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 7.30 - 12.00-ig         13.00 - 16.00-ig

Kedd: 7.30 - 12.00-ig         13.00 - 16.00-ig

Szerda: Nincs ügyfélfogadás

Csütörtök: 7.30 - 12.00-ig   13.00 - 16.00-ig

Péntek:   7.30  - 13.00-ig tart.

 

(6) A polgármester Tarnaszentmária községben minden héten szerdán 8.00 órától - 16.30 óráig tart ügyfélfogadást.

(7) A jegyző vagy megbízottja Tarnaszentmária községben, minden hét szerdáján 9.00 órától - 11.00 óráig tart ügyfélfogadást. Igény esetén más napokon is.

 

2. §

 

A képviselő-testület névsorát ezen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

 

3. §

 

Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

 

Az önkormányzati jelképeiről, a helyi kitüntetésekről és elismerő címekről külön önkormányzati rendelet határoz

 

I/II. fejezet

 

Az önkormányzat Feladat -és Hatáskörei

 

4. §.

 

(1)    Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető fenntartása,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- helyi tömegközlekedés biztosítása,

- a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban

- közreműködés a megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi,

a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról

való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

- az életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(2)    Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

(3)    Az önkormányzat köteles gondoskodni azon közszolgáltatásokról, és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról, amelyekre törvény kötelezi.

(4)    Az önkormányzat köteles gondoskodni:

- az ivóvíz ellátásáról,

- az óvodai nevelésről,

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,

továbbá

- köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

(5)    Az önkormányzat önként vállalt feladatainak körét a képviselő-testület az aktuális településpolitikai szempontoknak megfelelően alakítja ki és változtatja, azonban az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az önkormányzat (1), (3), (4) bekezdésben részletezett feladatainak ellátását.

 

5. §

 

Az önkormányzat képviselete, a feladat- és hatáskörök címzettjei

 

Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök  a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei:

a polgármester,

a képviselő-testület bizottságai,

a képviselő-testület

hivatala látják el.

 

A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása:

841105 „Helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége”

A költségvetési szerv közfeladata és alaptevékenysége, államháztartás szakfeladat rendje szerinti megjelölése:

Tevékenység megnevezése

Kormányzati funkció

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011130

Közvilágítás

064010

Város, és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

066020

Háziorvosi alapellátás

072111

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

106020

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041231

Start Munka program-téli közfoglalkoztatás

041232

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041233

 

 

6. §.

 

A képviselő-testület egyes átruházott hatásköreit és az átruházott hatáskör címzettjeit a Szervezeti és Működési Szabályzat 2, és 3. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatja át az Mötv. 10.§.-ban felsorolt hatásköröket.

A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatásköröket visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

 

II. rész

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

II/I. fejezet

 

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

7. §.

 

A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

A települési képviselő az alakuló ülésen esküt tesz az alábbi szöveggel:

„Én ............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Lakitelek település javát szolgálom”.

 

8. §.

A képviselő főbb jogai

(1)         Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Ennek érdekében kérésére a jegyző megküldi számára a képviselő-testület határozatait az e rendeletben foglalt szabályok szerint

(2)         A képviselőt megilleti a kérdésfeltevés és interpellálás joga, amelynek megválaszolására e rendelet szabályai irányadók.

(3)         A képviselőt a képviselő-testület bizottságainak üléseiről értesíteni kell, mely üléseken a képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

(4)         Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

(5)         Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

(6)         A Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

 

9. §.

 

A képviselő főbb kötelezettségei

 

(1)    A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

(2)    A képviselő köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3)    Köteles személyes érintettségét bejelenteni.

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályai

 

10. §.

 

A képviselő és a polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni, amelyben számot ad az előző év december 31-i állapotnak megfelelő vagyoni helyzetéről, a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról.

A képviselő és a polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti, fentiekkel megegyező időszakra kitöltött vagyonnyilatkozatát.

A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

A nyilatkozattételre köteles képviselő, illetve polgármester, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozathoz külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságot, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A vagyonnyilatkozatok példányait a képviselő és a polgármester az (1) bekezdés szerinti határideig  a Polgármesteri Hivatal útján eljuttatja a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökéhez.

11. §.

 

(1)    A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §.-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(2)    A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Egri Városi Bíróság a polgármesteri tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

 

12. §

 

A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

(1)    elnöke összehasonlítja a vagyonnyilatkozat 12. § szerint átadott példányait, és amennyiben azok személyenként azonos tartalmúak, első példányát zárt borítékban helyezi el, második példányát az átvétel elismerésének rávezetése mellett visszajuttatja a képviselőnek, polgármesternek. Az első példány borítékjára felvezeti a képviselő, a polgármester illetve a hozzátartozó nevét és az átvétel dátumát, ezt követően azt a Polgármesteri Hivatalban helyezi el.

(2)    A vagyonnyilatkozatok őrzését a Polgármesteri Hivatal végzi, a többi ügyirattól elkülönítetten kezelve.

 

13. §

 

A vagyonnyilatkozatokat Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével  - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

A vagyonnyilatkozatba betekinteni kérelem alapján van lehetőség. A vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére irányuló kérelemnek a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatba a Polgármesteri Hivatalban lehet betekinteni. A képviselői, polgármesteri vagyonnyilatkozatokról - költségtérítés ellenében - a  kérelmező másolatot kérhet.

(1)    A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.

 

14. §

 

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Nincs helye eljárás lefolytatásának, ha a kezdeményező bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan.

A vagyonnyilatkozat átadását követően hatvan napon belül a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága nyilatkozattételre köteles képviselő, illetve polgármester jelenlétében összeveti azt a legutolsó vagyonnyilatkozattal.

Ha a munkaviszonyból, illetve egyéb jogviszonyból származó jövedelme, ismert törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottsága vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást folytat le.

Az ellenőrzési eljárás során a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

 

Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság feladatkörében eljárva:

a nyilatkozattételre köteles képviselőt, polgármestert, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,

szakértőt rendelhet ki,

más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

(1)    A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező.

(2)    Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet. A jogkövetkezmények levonása a Képviselő-testület feladata.

 

15. §

 

A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság tagjai, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetője - saját eljárásuk körében - felelnek azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az arra jogosult személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

 

II/II. fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

16. §

A bizottsági feladatok és szervezet

(1)    A képviselő-testület állandó bizottságai:

Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

(2) A bizottság tagjait a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza

 

II/III. fejezet

 

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

17. §

 

(1)    A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásként látja el.

(2)    A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3)    A polgármester a megválasztását követően e rendelet 9. § (3) bekezdése szerinti esküt tesz a képviselő-testület előtt.

 

18. §.

 

(1)    A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a)                  segíti a képviselők munkáját,

b)                 ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt,

c)                  szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d)                 biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését, így

- gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

- támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

- kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civilszerveződések vezetőinek, a kisebbségi önkormányzatok testületével.

(2)     A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a)                  a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b)                 a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c)                  dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási, önkormányzati hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d)                 a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,

e)                  szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

 

 

19. §

 

A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.

 

Az egyéb munkáltatói jogon:

a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.

Az alpolgármester

 

20. §

A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ.

Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, és a polgármester irányításával látja el feladatait.

 

A jegyző

21. §

A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre  szól.

 

A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint  - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

 

22. §

 

(1)    A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(2)    A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ebben a körben:

a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

gyakorolja a munkáltató jogokat a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatottak vonatkozásában, beleértve az aljegyzőt és a közterület-felügyelőt is.

 

(3)    Kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

(4)       Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. Dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, és hatósági jogköröket, köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének Heves Megyei Kormány Hivatalhoz való felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja, illetve az ülés jegyzőkönyvezésekor gondoskodik annak rögzítéséről évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról.

 

II/IV. fejezet

A Közös Hivatal

 

23. §

 

(1)    A polgármester  önkormányzati, valamint  államigazgatási feladatait,  valamint hatásköreit a Közös Hivatal közreműködésével látja el.

(2)    A Közös Hivatal költségvetési szerv, az államháztartási törvény szerint jogi személy. Működéséhez szükséges létszámot, előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet határozza meg.

(3)    A képviselő-testület szervei és tisztségviselői működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

 

 

24. §

 

A Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal belső tagozódása az alábbi:

-igazgatási csoport

-pénzügyi-gazdasági csoport.

 

III. rész

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

III/I. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEZÉSE
Az ülések gyakorisága, a munkaterv

 

 

25. §.

A képviselő-testület éves munkaterv szerint, minden hónapban – keddi napokon 17:00 órakor - legalább egy ülést tart.

A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.

A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület ülésére.

A féléves munkaterv a képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

A képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik, beleértve a napirendek által érintettek tájékoztatását is.

 

A képviselő-testület rendes ülésének összehívása

 

26. §

 

(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze.

(2)    A képviselő-testület ülését 8 nappal előbb a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3)    A képviselő-testület ülésére minden esetben tanácskozási joggal meg kell hívni:

a./ a jegyzőt,

b./ az aljegyzőt,

c./ a napirendek előadóit,

d./ a napirend tárgyalásában érintett személyeket,

e../ az 1. számú mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit, a mellékletben megjelölt témakörben előterjesztett napirendek esetében.

A képviselők és valamely napirendben érintett /érdekelt/ meghívottak az ülés előtt  8 nappal kapják meg az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket. Az előterjesztések a képviselők részére  elektronikus úton is továbbíthatók.

(4)    z önkormányzati rendelet tervezeteket minden esetben írásban kell a testület elé terjeszteni.

A képviselő-testület rendkívüli ülése

 

27. §

 

(1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a polgármester az ülést megelőzően 24 órával szóban (telefonon) is összehívhatja a képviselő-testületi ülést. A meghívóban a sürgősség okát meg kell indokolni.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságainak indítványára is.

(3) A rendkívüli ülésre egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

 

28. §

 

(1)    A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)    A képviselő-testület

a)                  zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b)                  zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3)    A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

 

A képviselő-testület ülésének vezetése

29. §

 

(1)    A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, illetve a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2)    Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(3)    A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint fele jelen van.

(4)    Ezt követően a polgármester:

előterjeszti a napirendre a javaslatot,

biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

napirendi pontonként szövegszerűen szavazásra bocsátja a javaslatokat és kihirdeti a testületi döntés eredményét,

biztosítja a képviselők kérdezési és interpellációs jogának gyakorlását,

berekeszti az ülést.

 

A napirendek vitája

30. §

 

(1)    Az írásos előterjesztésekhez szóbeli tájékoztatást, magyarázatot, és indoklást az előterjesztést és a napirend előadója ad.

(2)    A napirend vitájában a képviselő egy napirendhez legfeljebb 2 alkalommal szólhat hozzá. A hozzászólás a napirend érdeméhez tartozó érveket, ellenérveket, kiegészítő tájékoztatásokat, módosító javaslatokat  tartalmazza.

(3)    A módosító javaslatot az előterjesztésben javasolt döntés szerkezetéhez igazodóan, szövegszerűen kell megtenni.

(4)    A képviselők számbeli korlátozás nélkül tehetnek fel kérdéseket a napirend előterjesztőjéhez.

(5)    Amennyiben a vita időtartama egy napirend vonatkozásában 90 percnél hosszabb, a képviselő-testület dönt a vita lezárásáról, a napirend következő képviselő-testületi ülésre való elnapolásáról és újabb, a vitában elhangzott érveknek megfelelő előkészítéséről, vagy napirendről való levételéről.

(6)    A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára dönt a vita lezárásáról. A vita lezárását követően csak az a képviselő szólalhat fel, aki a napirendhez korábban még nem szólt hozzá.

 

Ügyrendi kérdés

31. §

 

(1)    A képviselők ügyrendi kérdésben az ülés bármely szakaszában felszólalhatnak. Ügyrendinek minősül a napirend érdeméhez nem tartozó, annak tárgyalásával, a hozzászólások módjával, a döntéshozatal rendjével, illetőleg e rendelet szabályainak betartásával kapcsolatos kérdés.

(2)    Ügyrendi kérdésben feltett szavazási javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

 

Az ülésezés rendjének biztosítása

 

32. §

 

A polgármester az ülés rendjének biztosítása során figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ. Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket is, és ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti a nem képviselő megjelenteket az ülés helyszínének elhagyására is.

 

A szavazás rendje

33. §

(1)    A polgármester az előterjesztéshez kapcsolódó módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként, szövegszerűen teszi fel szavazásra a végszavazás előtt, majd az elfogadott módosító és kiegészítő javaslatokkal korrigált eredeti javaslatot kell szavazásra bocsátani.

(2)    A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a testületi döntés eredményét.

(3)    A zárt ülésen hozott határozatokat a zárt ülést követően a jegyző hirdeti ki.

 

III/II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

 

34. §

 

(1)    A képviselő-testület határozatot hoz, és rendeletet alkot.

 

A határozat

35. §

 

(1)    A képviselő-testület - szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

  • a napirendi javaslatról,
  • ügyrendi kérdésekben,
  • a két ülés közötti eseményekről szóló beszámoló tájékoztató elfogadásáról,
  • informális jelentés tudomásulvételéről,
  • kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha a válasz egyidejűleg feladat meghatározását nem jelenti
  • átruházott hatáskörben végzett tevékenységről szóló beszámoló elfogadásáról.

(2)    Minden egyéb kérdésben a képviselő-testület alakszerűen határoz, amely határozat tartalmazza a képviselő-testület hatáskörében hozott döntés pontos, szakszerű, közérthető szövegét, a döntés végrehajtásának felelősét és határidejét, a döntés végrehajtásához szükséges pénzügyi forrás fedezetének megjelölését.

(3)    A képviselő-testület határozatát – meghozatalát követő 15 napon belül – a polgármester megküldi a meghozatalában, illetve végrehajtásában érintett személyeknek.

(4)    A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet és figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.

(5)    A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jegyző előkészítésében negyedévente beszámol.

 

 

A rendelet

 

36. §

(1)    A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2)    Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a települési képviselők,

polgármester, alpolgármester, jegyző.

(3)    A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés készítése során figyelemmel kell lenni a közreműködő bizottságok, külső szakértők, véleményező szervezetek társhatóságok, az esetleges lakossági fórum véleményére.

(4)    Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről, nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

 

 

A képviselő-testület döntéseinek jelölése

37. §

 

(1)    A képviselő-testületi határozatok megjelölése tartalmazza a Képviselő-testület tárgyévben meghozott döntésének sorszámát, a döntés dátumát, a döntést hozó Képviselő-testület megjelölését, és a határozat rövid tárgymegjelölését, az alábbi minta szerint:

 

Tarnaszentmária Község Önkormányzata

 

1/2014. (02.25.) határozata

röviden a tárgy

 

(2)    A képviselő-testületi rendeletek megjelölése tartalmazza a képviselő-testület tárgyévben meghozott döntésének sorszámát, a döntés dátumát, a döntést hozó Képviselő-testület megjelölését, és a rendelet tárgyának rövid megjelölését, az alábbi minta szerint:

 

Tarnaszentmária Község Önkormányzata

1/2014.(02.25.) rendelete

röviden a tárgy

 

III/III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSHOZATALA
A döntéshozatal általános szabályai

 

38. §

 

 

(1)    A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő döntések kivételével - a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2)    A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt vagy titkos szavazással hozza. A szavazás nyílt szavazás esetén – a név szerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik.

(3)    A képviselő-testület döntéshozatala során elhangzó, és szavazásra bocsátott módosító indítványok elfogadásánál az alaphatározatra, illetőleg alaprendeletre irányuló szavazati arányokat kell alkalmazni.

 

Minősített többséggel való döntés

 

39. §

(1)    Minősített szavazattöbbség szükséges:

  1. rendelet alkotáshoz,
  2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez,  felmentéshez, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés
  3. kitüntetés, kitüntető cím  adományozásához
  4. önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz való csatlakozáshoz, év közbeni felmondásához, társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz.
  5. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

 

  1. intézmény alapításához,
  2. költségvetés elfogadásához, módosításához
  3. helyi adó bevezetéséhez,
  4. hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához,
  5. gazdasági program elfogadásához,
  6. az önkormányzat adósságkezelési eljárása keretében a reorganizációs program és egyezségi javaslat és egyezségi terv elfogadásához
  7. helyi népszavazás kiírásához,
  8. képviselő kizárásához /Mötv. 50.§
  9. az Mötv. 46.§. (2). c)pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
  10. titkos szavazás elrendeléséhez,
  11. név szerinti szavazás elrendeléséhez,
  12. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása.
  13. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése miatt a polgármester tisztségének megszüntetésére, illetve a polgármester tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kereset benyújtásáról szóló döntés.

(2)    A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének /5 fő/ igen szavazata szükséges.

 

Név szerinti szavazás

 

40. §

 

(1)    Név szerinti szavazást kell tartani:

a)      a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása,

b)      ha azt a képviselők, bármely képviselő javaslatára, minősített többséggel megszavazták,

c)      az önkormányzat adósságkezelési eljárása keretében a reorganizációs program és egyezségi javaslat és egyezségi terv elfogadásához.

(2)    Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.

(3)    A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt - kihirdetésre - átadja a polgármesternek.

(4)    A név szerinti szavazás eredményét a képviselő nevének és nyilatkozatának feltüntetésével a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

Titkos szavazás

41. §

 

(1)    A képviselő-testület titkos szavazást tart

a)                  az alpolgármestert megválasztására,

b)                  mindazokban az ügyekben, amelyekben - az Mötv. szerint - zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2)    A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke /helyiség/ és urna igénybevételével történik.

(3)    A titkos szavazás eredményének megállapítására a képviselő-testület tagjai sorából a polgármester javaslatára szavazatszedő bizottságot választ. A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a polgármestert tájékoztatja.

(4)    A bizottság munkájáról jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv melléklete.

(5)    A titkos szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

 

Döntéshozatalból való kizárás

 

42. §

 

(1)    A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(2)    A kizárt képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

 

III/IV. fejezet

KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ

 

43. §

 

A képviselő a képviselő-testületi ülésen - a napirendek lezárása után - a:

- polgármesterhez,

- alpolgármesterhez,

- a jegyzőhöz

kérdést és interpellációt intézhet.

 

A kérdés

 

44. §

 

(1)    A kérdés a képviselői működés körébe tartozó közérdekű ügyekre vonatkozó tájékoztatás, információ nyújtására vonatkozik.

(2)    A kérdésre a választ a megkérdezett azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg.

 

Az interpelláció

 

45. §

 

(1)    Az interpelláció közérdekű ügyben történő önkormányzati intézkedés, döntés meghozatalára vonatkozó kezdeményezés.

(2)    Az interpellációról a képviselő-testület az interpellációban jelzett intézkedés végrehajtásáért, illetve döntés előkészítéséért felelős, valamint az ezek elvégzésére irányadó határidő meghatározásával egyidejűleg határozatot hoz.

(3)    Az interpellációval kezdeményezett intézkedés, illetve döntés előkészítésének végrehajtásáról az arra irányadó határidőt követő 15 napon belül az interpelláció felelőse beszámol a képviselő-testületnek.

(4)    Az interpellációra adott beszámoló elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

(5)    Az interpellációra adott beszámolóról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha azt az interpellációt benyújtó képviselő nem fogadja el.

 

III/V. fejezet

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

 

46. §

 

(1)    A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni 3 példányban. A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)    A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.

(3)    A képviselő kérésére hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni, az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

(4)    A jegyzőkönyv mellékletei:

meghívó

jelenléti ív

írásbeli előterjesztések

a név szerinti szavazásról készített jegyzőkönyv,

a titkos szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv.

(5)    A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Heves Megyei Kormányhivatala Törvényességi Ellenőrzési Főosztály részére..

(6)    A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát a jegyző átadja a tarnaszentmáriai Könyvtárnak, további egy példányát a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Titkárságán helyezi el.

(7)    A nyilvános ülések jegyzőkönyveibe és azok mellékleteibe a Titkárságon bármely állampolgár betekinthet.

 

III/VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

 

47. §

A képviselő-testület bizottságot nem hoz létre.

 

48. §

 

IV. rész

HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKÓSSÁGI FÓRUM

 

49. §

Helyi népszavazás

(1)    A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a)      a települési képviselők legalább egynegyede,

b)      a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

c)      az érintett választópolgárok közül legalább 15%-a.

(2)    A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

a)      A községegyesítésének és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,

b)      Új község alakításának kezdeményezése,

c)      Társult képviselő-testület alakítása, társult képviselő-testületből való kiválás,

továbbá azon ügyekben, amelyeket  ÖK. rendelet meghatároz.

(3)    A képviselő-testület köteles a népszavazást kiírni, akkor is, ha

- azt az érintett településrész választópolgárainak több mint 20 százaléka,

(4)    A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a)      a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,

b)      az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(5)    Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a)      a költségvetésről való döntésre,

b)      a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c)      a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

 

 

Népi kezdeményezés

50. §

 

(1)    Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)    A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet legalább választópolgárok 15%-a indítványozott.

(3)    Azt a kezdeményezést, amelyet kevesebb mint a választópolgár 15%-a támogat a polgármester elutasíthatja.

 

Lakossági fórumok

51. §

 

(1)    A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatás tart.

(2)    A közmeghallgatásra, amelyen a választópolgárok és a helyi szervezetek közérdekű kérdéseket és közérdekű javaslatokat vethetnek fel.

(3)    A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület dönt.

(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a fórumon a képviselők és a jegyző részvétele kötelező.

(5)    A lakosságot a közmeghallgatásról két héttel előtte hirdetmény útján értesíteni kell.

(6)    A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

 

V. rész

AZ  ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI.
Gazdasági program

52. §

 

(1)    Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését.

(2)    A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a Tarnaszentmária helyi társadalmának, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.

Az önkormányzat vagyona

 

53. §

Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodását, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét külön önkormányzati rendelet, az önkormányzat vagyonáról-és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

 

Az önkormányzat költségvetése

 

54. §

 

(1)    A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás helyi szintje.

(2)    Az önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg.

(3)    A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

 

 

(4)    A költségvetés megállapítása két ütemű eljárásban történik az alábbiak szerint:

a)      költségvetési koncepció meghatározása,

b)      költségvetési rendelet megalkotása.

 

55. §

 

(1)    A költségvetési koncepciót a Kormány és a Nemzetgazdasági miniszter vonatkozó rendeletében foglaltakhoz igazodva, a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani.

(2)    A koncepciót a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3)    A képviselő-testület határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól.

 

56. §

 

(1)    Az önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározza a bevételeket és kiadásokat címenként, valamint költségvetési szervenként elkülönítetten a személyi juttatások, a társadalombiztosítási járulék, a dologi kiadások, a pénzeszközátadás, az egyéb támogatás, az ellátottak pénzbeni juttatásai, a felhalmozási kiadások, a célfeladat előirányzatát, illetve az önkormányzat által kijelölt beruházási és felújítási előirányzatokat.

(2)    A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 nap.

(3)     A polgármester a költségvetési rendelet tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelet tervezeteket és egyéb döntéstervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, illetve bemutatja a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait.

(4)    A tartalékokkal való rendelkezés, - továbbá az előirányzatok közötti átcsoportosítás jogának esetleges átruházásáról a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében dönt.

(5)    A képviselő-testület együttesen hagyja jóvá költségvetési rendeletében a polgármesteri hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.

 

Az önkormányzat gazdálkodása

 

57. §

(1)    Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2)    Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat-felhasználási ütemtervben meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(3)    Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

 

Ellenőrzés

 

58. §

 

(1)    Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

 

A Hivatal ellenőrzésére az Áht. belső pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak kell érvényesülni, mely alapján elkülönül a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, és a belső ellenőrzési tevékenység.

(2) A belső ellenőrzés működése

 

A Hivatal belső ellenőrzésének ellátása független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, szervezet bevonásával történő ellátásával megoldott.

A kapcsolattartásért, és az ellenőrzési terv végrehajtásáért a jegyző felelős.

A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek.

A belső ellenőrzést a belső ellenőrzésére vonatkozó szabályzat alapján kell megszervezni és elvégezni.

 

(3) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

A jegyző a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira való tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét. A jegyző feladata olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

 

(4) A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal, a hivatalt létrehozó Önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. (1)

(5) A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

 

  • az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a koczkázatelemzésre,
  • a tervezett ellenőrzések tárgyát,
  • az ellenőrzések célját
  • az ellenőrzendő időszakot,
  • a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását,
  • az ellenőrzések típusát és módszereit,
  • az ellenőrzések ütemezését

 

 

VI. rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

59. §

 

(1)    Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Tarnaszentmária Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/1991. (II. 06) önkormányzati rendelet.

 

(2) A rendelet mellékletei:

1.) Képviselő-testület névsora

2.) Tarnaszentmária Közigazgatási területének nagysága

3.) A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

(3) A rendelet függelékei:

1. sz. függelék Megállapodás Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról

2. sz. függelék Tarnaszentmária Község Önkormányzat képviselő-testület bizottsága

 

Czipó László                                        Vasasné dr. Zelei Mónika

polgármester                                                        jegyző

 

1. számú melléklet

a Szervezeti és Működési Szabályzathoz.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NÉVSORA

Név

Czipó László polgármester

Vágnerné Szabó Katalin alpolgármester

Bujáki János képviselő

Kovács József képviselő

Hegedűs András képviselő

Vasasné. dr. Zelei Mónika jegyző

Szabó József falugazdász

 

A működési terület részletre vonatkozó főbb adatok

2. számú melléklet

Tarnaszetmária Közigazgatási területének nagysága: 1102 ha

ebből belterület : 42 ha

Lakások száma: 244

Belterületi kiépített utak hossza: 6,5 km

Kiépített járdák hossza: 3,3 km

 

3. számú melléklet

A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

 

Az önkormányzat a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg:

- független belső ellenőri szervezet (egy több főállású belső ellenőrrel),

- független belső ellenőr foglalkoztatása,

- a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása,

- a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, szervezet bevonásával történő ellátása.

Tarnaszentmária Község Önkormányzata  a fent ismertetett lehetőségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg:

-          független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, szervezet bevonásával történő ellátása.

1. számú függelék

M E G Á L L A P O D Á S

 

közös önkormányzati hivatal létrehozásáról

 

 

amely létrejött

 

Verpelét Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli:Farkas Sándor polgármester),

 

Feldebrő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli: Kelemen József polgármester) és

 

Tarnaszentmária Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli:Czipó László polgármes- ter)

 

(továbbiakban: Felek)  között a mai napon az alábbi feltételekkel.

Verpelét Nagyközség Önkormányzata (cím: 3351. Verpelét Kossuth út 73.), Feldebrő Község Önkormányzata (cím: 3352. Feldebrő Kossuth út 31.) és Tarnaszentmária Község Önkormányzat Község Önkormányzata (cím: 3331.Tarnaszentmária Egri út 2.) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 85. § (1) bekezdése alapján 2013. január 1. napjától határozatlan időre közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoznak létre.

A Hivatal elnevezése: „Verpelét-i Közös Önkormányzati Hivatal”. Székhelye: Verpelét (3351. Verpelét Kossuth út 73.)

A Közös Önkormányzati Hivatal Feldebrő községben az igazgatási munka folyamatos ellátása érdekében kirendeltséget tart fenn. A kirendeltség elnevezése. „Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Feldebrői Kirendeltsége „ (3352. Feldebrő Kossuth út 31.)

A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt a képesítési előírásoknak megfelelő hivatali ügyintéző helyettesíti külön megbízás alapján.

A   Hivatal  székhelyén  a    jegyző    vezetésével 8 fő   ügyintéző és  1 fő   ügykezelő    1 fő takarító működik. Az ügyintézők szakágazatok szerinti munkaköri megoszlása: 3 fő gazdálkodási előadó, 1 fő igazgatási előadó anyakönyvi ügyintéző, 2 fő adóügyi előadó, 1 fő szociális ügyintéző, 1 fő település üzemeltetési előadó.

Feldebrő településen Kossuth út 31. szám alatt állandó jelleggel működő kirendeltség biztosítja a folyamatos ügyintézést és az ügyfélfogadást. Ügyfélfogadás a szervezeté és működési szabályzatban  meghatározott alkalommal történik.   A kirendeltségen 2 fő ügyintéző működik. Az ügyintézők szakágazat szerinti munkakör megoszlása: 1 fő gazdálkodási előadó, 1 fő igazgatási, szociális, anyakönyvi ügyintéző. A jegyző köteles heti kettő félnapon a kirendeltségen személyesen ügyfélfogadást tartani.

Tarnaszentmária településen az ügyfélfogadás heti egy alkalommal / kettő óra / történik az Egri út 2. szám alatti hivatali helyiségben. A jegyző köteles havi egy alkalommal személyesen ügyfélfogadást tartani.

Amennyiben a központi költségvetés hozzájárulása a Közös Önkormányzati Hivatal személyi

kiadásait nem fedezi, azt a három település a lakosságszám arányában közösen megosztva

viselik.

A 8. pont szerinti esetben a Közös Önkormányzati Hivatal kiadásait nem fedezi a Közös

Önkormányzati Hivatal működéséhez a hozzájárulás éves konkrét összegét a – Közös

Önkormányzati Hivatal költségvetési hozzájárulásának együttes elfogadását követően – a

költségvetési rendelet tervezésekor határozzák meg az önkormányzatok és a saját

költségvetésükben fogadják el, mellyel zárszámadáskor egymás felé elszámolnak, majd az

elszámolás alapján teljesítenek. A jóváhagyott éves előirányzat 1/12 részét havonta előre minden

hónap 30. napjáig utalják a Hivatal számlájára. A megállapodás megkötésekor fennálló

lakosságszám-arányok: 3994 település 75 %, 1059 település 20 %, 244 település 5 %. Az

önkormányzatok által vállalt a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez való pénzügyi

hozzájárulás nem teljesítése esetén Verpelét Nagyközség Önkormányzat a nem teljesítő

önkormányzatokkal szemben azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult.

 

Az Önkormányzatok a központi költségvetési hozzájárulásának dologi hányadát elsősorban a

Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén, a Kirendeltségen és az Ügyfélszolgálaton felmerülő a

Közös Önkormányzati Hivatal költségevetési határozatában mind a három település

vonatkozásában elismert közös dologi kiadásokra használják fel.

 

A Felek minden érintett településen biztosítják az igazgatási munka ellátásához szükséges

személyi és tárgyi feltételeket. A  verpeléti székhelyhivatalnak, a feldebrői kirendeltségnek és a

tarnaszentmáriai ügyfélszolgálatnak helyt adó épület a központi költségvetésből nem fedezett

részének fenntartási felújítási, működési költségeit az érintett önkormányzatok külön - külön saját

költségvetésükben biztosítják.

 

A Közös Önkormányzati Hivatal működése során költségvetés terhére vásárolt  vagyon a közös

Önkormányzati Hivatal tulajdonába kerül. A Közös Hivatal megszűnése esetén a közös

tulajdonban lévő vagyon megosztása az önkormányzatok által a vásárláskor viselt költségek

arányában történik. A más szervtől kapott ingyenesen átvett vagyon  megosztása

lakosságarányosan történik.

 

A közös hivatal és a  feldebrői kirendeltség, valamint a  tarnaszentmáriai ügyfélszolgálati helyiség

a közös hivatal létrejötte előtt / 2012. december 31-ig / beszerzett és meglévő berendezési és felszerelési tárgyak az önkormányzatok külön- külön tulajdonát képezi, de a Közös Hivatalt  térítésmentes használat illeti meg.

 

Verpelét település polgármestere a Mötv. 67. § a) pontja alapján irányítja a Hivatalt. E körben

tett intézkedéseihez az Feldebrő településen működő kirendeltségre és a Tarnaszentmária

településen működő ügyfélszolgálatra vonatkozóan Feldebrő, illetve Tarnaszentmária település

polgármesterének egyetértése szükséges.

 

A jegyző (aljegyző) kinevezéséhez, felmentéséhez a polgármesterek - 8. pontban

meghatározottak szerinti -  lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. A jegyzővel

szembeni egyéb munkáltatói jogokat Verpelét település polgármestere gyakorolja.

A Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat, továbbá az aljegyző

tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. Az Feldebrő településen

működő kirendeltség, illetve a Tarnaszentmária településen működő ügyfélszolgálat

köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához,

felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához az érintett Feldebrő,

illetve Tarnaszentmária település polgármesterének egyetértése szükséges – az általa

meghatározott  körben.

A Hivatal mindhárom településen ellátja az alábbi feladatokat:

 

-   a képviselő-testületek működésével kapcsolatos döntés-előkészítés, végrehajtás,

-   bizottságok működésével kapcsolatos hivatali feladatok,

-   a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése, végrehajtása,

-   költségvetés, zárszámadás, pénzügyi beszámolók készítése,

-   gazdálkodással kapcsolatos napi ügyek intézése,

-   adatkezelés, nyilvántartások vezetése,

-   anyakönyvi ügyintézés,

-   ügyfélfogadás,

-   önkormányzati intézmények működésével összefüggő hivatali feladatok,

-   beruházásokkal, pályázatokkal összefüggő hivatali feladatok,

-   közfoglalkoztatással összefüggő hivatali feladatok,

-   nemzetiségi önkormányzat működésének segítése.

A jegyző a hivatal tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületek

közösen megtartott ülésén. A Felek együttes ülésen döntenek a hivatal költségvetésének,

zárszámadásának elfogadásáról és a jegyző éves beszámolójáról.

A Hivatal szervezetére, működésére és egyes adataira vonatkozó részletes rendelkezéseket a

Hivatal – mint költségvetési szerv – SZMSZ-e, Ügyrendje és Alapító Okirata tartalmazza. Ezek

jóváhagyásáról a Felek együttesen döntenek.

A Hivatalt megszüntetni, abból kiválni vagy ahhoz csatlakozni kizárólag az általános

önkormányzati választások napját követő 60 napon belül lehet. Ezen kívül a megállapodás bármikor módosítható.

Jelen megállapodás érvényességéhez a felek mindegyikének minősített többséggel hozott

jóváhagyó határozata szükséges. Ugyancsak a felek mindegyikének minősített többséggel hozott

egybehangzó döntése szükséges a megállapodás módosításához.

 

Kelt, ………..

 

……………………          …………………………                        ……………………………

Verpelét település             Feldebrő település                         Tarnaszentmária település

polgármestere                     polgármestere                                       polgármestere

 

 

2. számú függelék

a Szervezeti és Működési Szabályzathoz.

 

Tarnaszentmária Község Önkormányzat képviselő-testület bizottsága

 

 

Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó, Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság

 

Elnök: Hegedűs András

Képviselő tagja: Kovács József, Bujáki János

3. számú fügvény

- Verpelét és Tarnaszentmária Községek Polgármesterei

- Verpeléti Közös Hivatal Jegyzője

- Pénzügyi csoportvezető

- Pénzügyi előadók

- Igazgatási előadók 7 fő

- Fizikai alkalmazott 1 fő

Névnap


Dokumentumok

Keresés

Közadatkereső

ÁNYK

Hirdetések

Feltöltés alatt.